Az �rnyember

Ott �l az ember a verem legalj�n,

R�g�ta �nmaga �rny�ka csup�n.

Nem alszik, de nem is �ber,

Ott �l kettesben f�lelm�vel.

A s�t�ts�g l�gyan elringatja,

De � �rzi, ha a f�nyt lehagyja,

Nem lesz m�r sem �rny, sem verem,

Akkor m�r hi�ba, nem lesz kegyelem.

Nem n�z fel, mert sz�gyelli k�nnyeit,

Pedig ha feln�zne, l�tn� az �let f�nyeit.

L�tn� a fel� ny�jtott kezeket, az embereket.

De nem n�z fel. Mert �gy �rzi, mindent t�nkretett.

Igen! Igen, ez az! V�gre feln�z, v�gre l�t!

S�v�rogva ny�jtja sebzett karj�t.

De hi�ba �gaskodik, hi�ba k�rlel

Embert �s �rnyat, a kezeket nem �ri el.

Neki kell elkezdenie felfel� m�szni,

K�db�l s �rnyb�l �jra emberr� v�lni,

�s ha m�r f�lig elhagyta a vermet,

Miel�tt lezuhanna, elkapj�k a kezek.