Versek : Az éjszaka szerelmese |
Az éjszaka szerelmese
Orphne 2008.06.15. 17:06
Az éjszaka szerelmese
Ennyi év után is tisztán emlékszem,
Mennyire más volt a régmúltban minden.
Gyenge voltam, félénk és tudatlan,
Nem harcoltam azért, amit akartam.
Féltem, nagyon féltem a sötétben,
Az éj lágy ölelésétől rettegtem,
De mára új fényt kapott a sötétség,
A gyémántokkal játszó éjszakai ég.
Elrejtett, magához vett az éjszaka,
Elringatott kavargó vihara,
És én már nem akartam mást magamnak,
Nem akartam, hogy felkeljen a Nap.
Macskaszemem megszokta a sötétet,
Kívánja, bárcsak sose érne véget.
Minden kis semmiséget feladtam,
Aminek a múltban rabja voltam.
Megkaptam az igaz boldogságot,
A rohanó valóság maga mögött hagyott.
Süvít az éji szél, s repülök vele
Én, az éjszaka örök szerelmese.
Orphne 2008-06-15
|